Az oldal jelenleg teknika átállás miatt nem üzemel.
Igyekszünk minél előbbelhárítani a hibát!
Kérem próbálkozzon újra később!
Szűrés
Állat tipus

Milyen kedvenced van?

Termék tipus
Életkor

Válaszd ki kedvenced korát!

Speciális igény

Válassz táplálkozási mód vagy speciális igény szerint!

Ízesítés
Állat fajtája?

Itt ki választhatod kedvenced fajtáját.

például:

  • tacskó
  • perzsa macska
  • szakálas agáma
  • hullámos papagáj stb.
Márkanév

Márkanév

Gyártó

Gyártó

Termék státusza

Rágcsálóeledel és nyúleledel

Rágcsáló eledelek - egészséges finomságok A-tól Z-ig

Tovább

Kinek keresed az eledelt?

Kedvence

Miért nem eszik ugyanazt a nyúl, a tengerimalac és a sün?

1. A rostigény a legnagyobb választóvonal

A növényevő kisállatok - a nyúl, a tengerimalac, a csincsilla és a degu - emésztése hosszú szálú rostra épül: a széna náluk nem kiegészítő, hanem az étrend gerince, és korlátlanul kell rendelkezésre állnia. A rost tartja mozgásban a bélrendszert, a rágás pedig koptatja a folyamatosan növő fogakat. A hörcsög, az egér és a patkány ezzel szemben mindenevő, náluk magkeverék, gabona és állati fehérje adja az alapot. A sün egyik csoportba sem tartozik: ő rovarevő, és ennek megfelelő, fehérjében gazdag étrendet kíván. Ez az egyetlen szempont önmagában eldönti, melyik alkategóriában érdemes tovább keresgélned.

2. Amit csak a faj tud megmondani

A rostalapon túl minden fajnak megvan a maga sarkalatos pontja. A tengerimalac szervezete nem állít elő C-vitamint, ezért neki stabilizált C-vitaminnal készült táp és friss zöld is kell. A degu és a csincsilla rosszul tűri a cukrot és a zsírt, náluk a szárított gyümölcs nem ártatlan jutalomfalat. A nyúlnál a pellet mennyisége a kritikus: inkább kevesebb, hogy a széna ne szoruljon háttérbe. A patkány és az egér könnyen elhízik, a mókus pedig változatos, magvas-diós étrendet kíván. Pont ezért találsz minden fajhoz külön, testre szabott alkategóriát.

3. Így áll össze egy jól működő napi adag

A gyakorlatban a növényevő étrend három rétegből épül fel: korlátlan széna, naponta kimért fajspecifikus táp, és mellé friss zöld vagy zöldség. A jutalomfalat a negyedik, legvékonyabb réteg - ízesítés, nem élelem. Mindenevőknél a magkeverék adja az alapot, de figyelj rá, hogy a kedvenced ne csak a legfinomabb szemeket szedegesse ki belőle. Új eledelre mindig fokozatosan térj át, néhány nap alatt egyre nagyobb arányban keverve a régihez, mert a hirtelen váltás felboríthatja a bélflórát. A szénát és a tápot szárazon, hűvösen, jól zárva tárold.

Nemcsak az etetésnél számít, milyen fajról van szó

A ketrectől a szénatartón át az almozásig minden rágcsálós és nyulas termékünket egy helyen nézheted végig.

Irány a Rágcsálók kategória

Mire figyelj vásárláskor

  1. Előbb a faj, csak utána a márka: a mindenkinek szánt, vegyes rágcsálókeverék ritkán illik bárkire pontosan, mert a nyúl, a tengerimalac és a hörcsög tápja eltérő rost-, fehérje- és vitamintartalommal készül.
  2. A széna az alap, nem a köret: növényevőknél a napi mennyiség legnagyobb részét illatos, hosszú szálú, portól mentes széna adja, és a pellet csak kimért adagban kerül mellé.
  3. Olvasd el a címkét: a nyersrost-tartalom, a cukor- és gabonaarány, valamint a C-vitamin megléte sokkal többet árul el a tápról, mint a csomagoláson lévő képek.

Gyakori kérdések — Rágcsálóeledel és nyúleledel

Mennyi szénát kapjon naponta a nyúl vagy a tengerimalac?

Annyit, amennyit megeszik - a széna korlátlanul álljon rendelkezésre, és naponta cseréld frissre. Jó támpont, ha mindig van a ketrecben legalább akkora kupac, mint maga az állat.

Elég-e önmagában a táp, ha jó minőségű?

Növényevőknél nem. A pellet koncentrált kiegészítés, a rostot a széna adja; csak tápon tartva romlik az emésztés és nem kopnak megfelelően a fogak.

Miért kell a tengerimalacnak külön, C-vitaminos táp?

Mert a szervezete nem képes C-vitamint előállítani, így azt naponta az étrendjéből kell megkapnia. Ezért készül neki stabilizált C-vitaminnal dúsított táp, és ezért fontos mellé a friss zöld is.

Adhatok a sünnek sima rágcsálótápot?

Nem szerencsés. A sün rovarevő, magas állati fehérjét igényel, a magvas-gabonás rágcsálókeverék pedig se nem tápláló, se nem emészthető a számára.

Milyen gyakran etessem a kedvencem?

A szénának folyamatosan kint kell lennie, a kimért tápot és a friss zöldet általában naponta egyszer-kétszer érdemes adni. Az éjszakai fajoknál, például a hörcsögnél, az esti adag a legtermészetesebb.

Meddig áll el a felbontott táp és széna?

Szárazon, hűvösen, jól zárva hosszú hetekig, de mindig a csomagoláson szereplő tárolási útmutató az irányadó. Ha dohos vagy avas szagú, illetve nyirkos, ne etesd meg.

Adhatok gyümölcsöt jutalomfalatként?

Legtöbb fajnál csak ritkán és apró darabban, mert cukortartalma magas. Degunál és csincsillánál viszont jobb teljesen elhagyni, mert ezek a fajok érzékenyen reagálnak a cukorra.

Hogyan váltsak másik tápra?

Fokozatosan, több nap alatt: eleinte csak kevés új tápot keverj a megszokott közé, majd napról napra told el az arányt. A hirtelen váltás hasmenést és étvágytalanságot okozhat.

Mit tegyek, ha csak a finom szemeket válogatja ki a keverékből?

Válts egykomponensű, préselt pelletre, ahol minden falat azonos összetételű. Így nem tud szelektálni, és nem marad ki az étrendből a kevésbé csábító, de fontos összetevő.

Kell külön rágnivaló, ha a széna már koptatja a fogat?

A széna a legfontosabb fogkoptató, de a kemény rágófa és a rágcsálnivaló hasznos kiegészítés. Foglalkoztatásnak is jó, és csökkenti a ketrecrács rágásának esélyét.

10 érdekesség a rágcsálóeledel és nyúleledel világából

1. A nyúl valójában nem rágcsáló, hanem nyúlalakú: a felső metszőfogai mögött van egy második, kisebb fogpár is, amit csapfognak hívnak. Ez a rágcsálóknál teljesen hiányzik.
2. A sün sem rágcsáló, sem nyúlalakú - rovarevő, hegyes, csúcsos fogakkal, amelyek nem a növényi rost őrlésére, hanem a kitinpáncél feltörésére valók.
3. A tengerimalac ugyanazt az enzimet vesztette el az evolúció során, mint az ember: emiatt nem tud C-vitamint előállítani, és hiánybetegség alakul ki nála, ha nem kapja meg a táplálékából.
4. A nyúl kétféle bélsarat ürít. Az éjszaka képződő, lágy, fürtös vakbélbogyót visszafogyasztja, mert abban koncentrálódnak a bélbaktériumok által előállított vitaminok és fehérjék.
5. A rágcsálók metszőfogai egész életükben nőnek, a növényevőknél - nyúlnál, tengerimalacnál, csincsillánál - viszont a zápfogak is folyamatosan növekednek, ezért állandó koptatásra szorulnak.
6. A metszőfog eleje kemény zománc, hátsó oldala lágyabb fogállomány. Így az rágás közben egyenetlenül kopik, és magától vésőszerűen élesre formálódik.
7. A patkány nem tud hányni, ezért óvatosan bánik az új ételekkel: először csak parányit kóstol, és csak akkor tér vissza, ha semmi baja nem lett tőle.
8. A hörcsög pofazacskója meglepően nagy, hátrafelé egészen a válla vonaláig nyúlhat, és élelmet hord benne a fészkébe - a németben éppen a hörcsög nevéből lett a felhalmozást jelentő ige.
9. A tengerimalacot az Andokban háziasították, jóval az európai megjelenése előtt. A magyar név „tengeri” tagja arra utal, hogy a tengeren túlról érkezett állatról van szó.
10. A mókus rengeteg makkot és magot rejt el, de a készletei egy részét sosem találja meg. Az elfelejtett rejtekekből fák nőnek, így a mókus tulajdonképpen erdőt telepít.

A rágcsálók és nyulak etetésénél nem a legnagyobb zsák, hanem a leginkább testre szabott étrend nyer. Ha tudod, hogy a kedvenced növényevő, mindenevő vagy rovarevő, onnan már csak egy kattintás a megfelelő fajspecifikus alkategória. Onnantól pedig nyugodtan a részletekre - rostarányra, C-vitaminra, cukortartalomra - koncentrálhatsz.

Nem vagy biztos benne, melyik táp való a kedvencednek?

Kérj személyre szabott tanácsot tőlünk!

Tovább