Akváriumi növények - Pénzes Bethen könyve

Akváriumi növények - Pénzes Bethen

1990-ben adta ki a budapesti Mezőgazdasági Kiadó Kft. "Az Akvárium növényei" c. könyvecskémet. Nem csoda. Alig 80 oldalas mű napok, hetek alatt elfogyott. Az akvaristák hiányoltak egy ilyen ismertetőt, hiszen a hazai piacon magyar nyelvű "vízinövényes tájékoztató.

Most újból időszerűvé vált a megjelenés, mert megint „hiánycikké”” vált az ilyen tartalmú szakirodalom, melyet a kezdő és haladó akvarista egyaránt szívesen forgat.

Régi tapasztalat, hogy az akvaristák egy része —főleg a kezdők—úgy vélik, hogy a vízinövények csupán mellékes szereplői, legfeljebb díszítő elemei az akváriumnak. Így nem is csodálkozhatunk azon, bogy néhányan inkább műnövényt vásárolnak és telepítenek a medencébe, mondván, ezzel nem lesz baj. munka és örökké „”zöldellni”” fog. Akik így okoskodnak, azok nyilvánvalóan megdöbbennek a következőkön: az élő vízinövényekre nélkülözhetetlen szükség van, hiszen csakis velük valósítható meg az akvárium zavartalan anyagforgalma, az oly kívánatos „”biológiai egyensúly””.

Az akvárium talajába ültetett vagy a víz felszínére telepített növények— amellett, hogy tényleg természetszerűen díszítik a medencét — a fény, a meleg, az ásványi anyagok, széndioxid jelenlétében és felhasználásával szerves anyagokat és a halak számára nélkülözhetetlen oxigént termelnek! De nem csak ez a szerepük van! A vízi-állatok által kibocsátott anyagcsere-temékekből — más néven „”salakanyagokból””—újból hasznosítható szerves anyagokat állítanak elő. Evvel biológiai úton hatástalanítják, „”méregtelenítik”” a vízbe kerülő szennyező anyagokat! Az elmondottak alapján már senki számára sem lehet kétséges, bogy a vízinövényekre óriási és nélkülözhetetlen szerep hárul az akvárium színes élővilágában.

Kiadványunkban röviden ismertetjük a vízinövények talaj- (és tápanyag), viz-, fény-, hőigényét éppen úgy , mint az ápolással kapcsolatos feladatokat. Emellett bemutatunk néhány vízinövényfajt is, amelyek könnyen beszerezhetők a szaküzletekben vagy akvarista társainknál.

A szerző”